Fúrás és falra szerelés bérlakásban

A lakástörvény (1993. évi LXXVIII. törvény) 15. §-a megengedi, hogy bérbeadó és bérlő megegyezzen a lakás átalakításáról, ilyenkor azt is le kell írniuk, ki fizeti a munkát. A 17. § alapján a bérlet végén a bérlő úgy adja vissza a lakást és a berendezéseit, hogy azok rendesen használhatók legyenek.

A törvény 1. § (3) bekezdése szerint az általa nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadók. Hogy egy polc vagy billenésgátló furata a konkrét bérleti viszonyban mit jelent, azt a felek szerződése rendezi, ezért ezt előre, írásban tisztázzák.

Ha a szerződés nem szól a fúrásról, kérjen e-mailben vagy levélben hozzájárulást, és írja bele, mit hová szeretne rögzíteni. Egy rövid, írásos válasz a kiköltözéskor sok vitát megelőz.

• fúrhat-e a bérlő a falba bútor, tévé, polc vagy karnis rögzítéséhez
• kell-e ehhez esetenként a bérbeadó írásos hozzájárulása
• ki tömi be a furatokat kiköltözéskor, és kell-e utána festeni
• maradhat-e a rögzítés a falon a következő bérlő számára
• melyik falba nem szabad fúrni (például vezeték, vízszigetelés miatt)

A komód, a könyvespolc és a gardrób bérlakásban is felborulhat, a balesetveszély ugyanaz, mint egy saját lakásban. Az IKEA a tároló bútorainál bérlakásra sem tesz kivételt, a falhoz kötést mindig kéri. Egy billenésgátló egy-két kis furattal jár, ezek kiköltözéskor könnyen betömhetők.

Ha a bérbeadó semmilyen fúrást nem enged, a magas bútort jobb alacsonyabbra cserélni, vagy úgy elhelyezni, hogy egy másik nehéz bútorhoz vagy a bútorsorhoz legyen kötve. Ezek gyengébb megoldások, mint a fali rögzítés.

A furatok betömését kérésre a bútor szétszerelésével egy alkalommal elvégezzük. A falfestés már festési munka, ezt nem vállaljuk.

1. A bútorok és a billenésgátlók leszerelése, a fali rögzítők levétele.
2. A dübelek kihúzása vagy falsíkba vágása.
3. A furatok kitöltése gipsszel vagy glettel, csiszolás.
4. Festés, ha a szerződés vagy a megállapodás előírja.
5. Fotó a falakról az átadás előtt.